FENNTARTHATÓSÁG: ELSŐ SZÁMÚ ALMA MATER A SZÉCHENYI-EGYETEM

Fenntarthatósági fejlődési stratégiát készít az Innovációs és Technológiai Minisztérium – jelentette be a tárca államtitkára a Fenntartható Magyarország 2020 – A fenntarthatóság éve programsorozat nyitórendezvényén a Széchenyi István Egyetemen hétfőn.

A Fenntarthatóság éve rendezvénysorozat nyitórendezvényét dr. habil. Boros Anita építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkár és dr. Földesi Péter, a Széchenyi István Egyetem (SZE) rektora vezetésével tartotta meg az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) hétfőn a Széchenyi-egyetem Globalizációs Kompetenciaközpontjában. Bemutatták az idei évre tervezett programot, felszólalt Kara Ákos, miniszteri biztos, győri országgyűlési képviselő, valamint dr. Bene Katalin, az egyetem docense bemutatta a Szigetköz Mintaprojektet.

Dr. habil Boros Anita és Kara Ákos ismertették a kormány céljait.

„Beszélgetnünk kell az új generációval”

„A Széchenyi István Egyetem Menedzsment Campusa egy szimbolikus találkozási pont. Közös jövőnk meghatározó kérdései vetődnek fel itt: ilyen a fenntarthatóság is. Egyfajta projektgondolkodást közvetít a Globalizációs Kompetenciaközpont, amely azért alakult meg tavaly, hogy helyszíne legyen a különböző szakemberek, – műszaki, jogi, gazdasági, egészségügyi – tudományterületek, az ipar, a kormány és a civilek találkozásának, hogy a ránk váró feladatokat közösen oldhassuk meg, hiszen a fenntarthatóság mindenkit érint” – mondta el a nyitórendezvény helyszínéről dr. Földesi Péter rektor, aki köszöntőjében külön üdvözölte az eseményen jelenlévő fiatalokat is.

Dr. Földesi Péter rektor

„Beszélgetnünk kell az új generációval, hiszen a közelmúlt eseményeit figyelve láthatjuk, hogy a fenntartható fejlődés kérdései, a globális klímaproblémák társadalmi feszültségeket is okoznak, amelyek akár generációs ellentétekké is válhatnak. Örömmel figyelem, hogy a rendezvényen minden korosztály képviselteti magát. Ebből is látható, hogy a globális problémák általánosak: időseket és fiatalokat egyaránt érintenek. Ezekkel együtt kell megküzdenünk” – hangsúlyozta dr. Földesi Péter, aki a rendezvényen is biztosította az egyetem támogatásáról a meghívottakat, hiszen, mint fogalmazott, „az emberiség jövőjéről gondolkodunk, sok dolgunk van”.

Aktivizálnák az országot

„A fenntarthatóság a tudományterületeken átívelő, interdiszciplináris és multidiszciplináris terület, ezért is vagyunk most a győri Széchenyi-egyetemen, amely egyfelől egy olyan széles spektrumú felsőoktatási intézmény, amely alkalmas arra, hogy a fenntarthatóságot ne egyfókuszú szemléletben, hanem komplexitásában és nemzetközi aspektusban is vizsgálja, másfelől az egyetem ipari vállalati társadalmi gazdasági környezetében olyan adottságokkal rendelkezik, amelyek a fenntarthatóság egyes szegmenseinek, a társadalmi, gazdasági, környezeti kihívások egymásra gyakorolt hatásait kitűnően megmutatja. A sokszínűség, a számos vállalati, jogi, műszaki szakértő felszínre hozhatja a lehető legjobb eredményeket a fenntarthatóság kapcsán. Célunk, hogy a SZE mellé felsorakozzanak további olyan felsőoktatási intézmények is, amelyek elkötelezettek a fenntarthatósági célok érvényre juttatása érdekében. Ennek jegyében egy felsőoktatási kutatási hálózatot tervezünk felállítani a SZE, a Pannon Egyetem és az agrár felsőoktatási intézmények részvételével” – ismertette előadásában dr. habil Boros Anita. Az államtitkár példákkal hívta fel a figyelmet a fenntarthatóság fontosságára: „1950 óta a világ népessége megháromszorozódott. 2050-re eléri a tízmilliárd főt, akkorra a vízigény ötvenöt, az energiaigény pedig már 2040-re harminc százalékkal nőni fog.  A szárazföldi környezet hetvenöt, a tengeri környezet negyven százalékát mára súlyos mértékben megváltoztatták.” Dr. habil. Boros Anita ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Magyarország kezdetektől fogva kiemelkedő eredményekkel rendelkezik a fenntarthatóság területén. „Tudjuk melyek a megoldandó feladatok, a fenntarthatósági kihívások. Szeretnénk elérni, hogy a ma jellemzően lineárisról körforgásos gazdálkodásra álljuk át. Ez azt jelenti, hogy célunk visszavezetni a lehető legtöbb terméket a gazdaságba, ahelyett, hogy ezek a hulladéklerakóban végeznék. A kormány ebben a szemléletformálás, illetve a cégek technológiaváltásának támogatásával igyekszik segíteni” – fejtette ki az államtitkár. Dr. habil Boros Anita elmondta, hogy a fenntarthatóság jegyében az egész országot szeretnék aktivizálni a kormany.hu-n is megtekinthető pályázatokkal, programokkal. A politikus a programsorozatról elmondta, hogy idén mintegy negyven rendezvényen szólítják meg a társadalmi közösségeket és gazdasági társaságokat. Jövő héttől már nyitott az az egyetemistákat célzó pályázat, amelyben arra keresik a választ, hogyan számolható fel az illegális hulladéklerakás.

Az egyetemre támaszkodnak

A fenntarthatóságért felelős államtitkár kérdésünkre részletezte azt is, hogy az ITM hogyan vonja be a Széchenyi-egyetemet a döntéselőkészítésbe.

Dr. habil Boros Anita: A Széchényi-egyetem kutatóira kiemelten számítunk.

„A fenntartható fejlődés céljainak megvalósításához szükséges döntéseket több tudományterület szakértőinek bevonásával kívánja előkészíteni a minisztérium. Dr. Palkovics László miniszter maga is akadémikus, a Széchenyi István Egyetem kutatóprofesszora, a Járműipari Kutatóközpont stratégiai vezetője. A központot biztosan bevonjuk a stratégia kidolgozásába, illetve emellett szeretnénk létrehozni egy közszolgáltatási kutatóintézetet is, amelyről az előadásomban is beszéltem.  Az egyetemek közös munkája jól megalapozott döntéseket tesz lehetővé. Vegyük például a Szigetköz projektet! Ebben a Széchényi-egyetem kutatóira kiemelten számítunk. Szigetköz térségének gazdasági, turisztikai, vízgazdálkodási és természetvédelmi értelemben vett fenntartható, innovatív felvirágoztatása kiemelt célunk. Ennek megvalósításához pedig szükség van a győri szakértelemre, helyismeretre, de a projektbe bevonnánk más egyetemek kutatóit is. Az a legfontosabb, hogy az egyetemi munkának köszönhetően legyenek adataink, méréseink, elemzéseink, amiből kiderül a lakosság várakozása és véleménye, illetve a tudomány álláspontja a számunkra meghatározó témákban. A döntéshozatal során szeretnénk támaszkodni az alma materek kutatásaira. A győri Globalizációs Kompetenciaközpont nemzetközi kutatásainkban játszik fontos szerepet, hiszen Magyarország mindig vizsgálja helyzetét nemzetközi viszonylatban is. Az építőiparban például a német mintából sokat tanultak a magyar szakemberek. Időközben a magyar innováció megelőzte a német fejlődést. Fontos látni, hogy globálisan hogyan alakulnak a kutatások és a fejlesztések. Ebben is közreműködik a minisztériummal a győri Globalizációs Kompetenciaközpont.  Kijelenthetem, hogy fenntarthatóság témában a minisztérium első számú alma materként tartja számon a Széchenyi-egyetemet” – húzta alá dr. habil. Boros Anita.

Fogyasztóvédelmi program az egyetem közreműködésével

A rendezvényen Kara Ákos győri országgyűlési képviselő, miniszteri biztos megerősítette a kormányzati álláspontot, mely szerint a klímavédelem árát a legnagyobb mértékben szennyező országoknak, nagyvállalatoknak kell megfizetniük. Hozzátette: fontos szempont, hogy a magyar családok által fizetett energia- és élelmiszerárak ne emelkedjenek a klímavédelmi célok megvalósításával összefüggésben.

A politikus előadásában a kormányzat és a győri városvezetés célkitűzéseiről is beszélt. A fenntartható városok projektről szólva hangsúlyozta, hogy Győrben az itt élők és a SZE kutatóinak bevonásával kiemelten foglalkoznak a közlekedés, közlekedésszervezés fejlesztésével, valamint fókuszban marad a középületek, panellakások energetikai korszerűsítése, és továbbra is cél a távhő szolgáltatásban a geotermikus energia használata. Bejelentette, hogy készen állnak a győri napelempark második ütemének megvalósítására. Ötletként, javaslatként felvetette, hogy a városi kamerarendszer fejlesztésével a közlekedés is gördülékenyebbé, gyorsabbá, környezetkímélőbbé válhat.

Az országgyűlési képviselő hangsúlyozta az ITM egyetemközpontú gazdaságfejlesztésben gondolkodik. Elmondta, hogy a minisztérium jelenleg is számos kérdésben együttműködik a Széchenyi-egyetemmel. Példaként említette, hogy közös szakmai programban dolgozik a minisztérium és az egyetem a fogyasztóvédelem területén. A fiataloknál a fogyasztói tudatosságra nevelő iskola pályázat az egyik lehetőség. Ugyanakkor a fenntartható fejlődés alapvető része a tudatos vásárlás. Fontos kérdés, hogyan lehetne – a gyártók és a fogyasztók oldaláról is közelítve – a gyártókat arra sarkallni, hogy a kötelező jótállást a jelenlegi egy év helyett több évre, bizonyos termékek esetében akár tíz évre növeljék.

Átfogó szemlélet

Dr. Bene Katalin hangsúlyozta a természet alapú módszerek alkalmazásának fontosságát.

Dr. Bene Katalin, a SZE Közlekedésépítési és Vízmérnöki Tanszékének docense előadásában bemutatta a Szigetköz Mintaprojektet. Ennek fókuszában a Szigetköz fenntartható fejlesztése áll, amelyet innovatív módszerekkel, természet alapú megoldások felhasználásával javasolnak megvalósítani. „A projekt fő célja egyrészt a Szigetköz térségének hosszú távú komplex fejlesztése a közlekedés, a turizmus, a mezőgazdaság, az építési technológiák, a vízgazdálkodás területén úgy, hogy mindez pozitív hatást gyakoroljon a környezetre, a régió gazdaságára és a társadalmi berendezkedésre” – ismertette elképzeléseiket az oktató. A projekt kiemelten kezeli a közeledés, az építőipar, a mezőgazdaság, a turizmus innovatív, természethez alkalmazkodó fejlesztését, amelyek az ökolábnyom csökkentésében, a környezetünk védelmében kulcsfontosságúak. „A projektben kiemelt szerepet kap a határokon átnyúló regionális kapcsolatok fejlesztése és együttműködések kialakítása a közlekedés, az oktatás, az ökorendszerek, a vízgazdálkodás és a turizmus területén” – hangzott el az előadásban.

Győr, 2020. február 10. – Czeiner-Szücs Anita, SZEhírek, Fotók: Májer Csaba József